Törvényjavaslatot nyújtottak be a szerzői jogok módosítására

2018. október 31-én nyújtotta be a Kormány az Országgyűlés részére a T/3293. számú törvényjavaslatot, mely bizonyos törvényeknek az építészeti alkotásokra, műszaki létesítményekre és azok terveire vonatkozó szerzői jogi szabályozással összefüggő módosításáról szól. A javaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) rendelkezéseinek módosítását célozza.

 

Az építészeti alkotások szerzői jogi értelemben vett felhasználása (különösen azok valamilyen

okból szükségessé váló átépítése esetén) gyakran gyakorlati nehézségekbe ütközik. A mai közhasználatú épületállomány jelentős része a rendszerváltozást megelőző időszakban működő állami tervezőintézetek alkalmazottai által létrehozott építészeti alkotás, ahol felmerül a szerzői vagyoni jogok állami tulajdonlásának kérdése. Jelen Javaslat egyik célja a megszűnt állami tervezővállalatok jelenleg rendezetlen jogi sorsú építészeti-műszaki dokumentációinak, valamint a privatizációt megelőzően állami pénzeszközök felhasználásával készült épületek építészeti-műszaki dokumentációinak a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. részére történő átadása, mivel ezek egy része jelenleg is az egyes jogutód cégek birtokábanvan és nem kerültek be a Dokumentációs Központ állományába.

 

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1999. szeptember 1-jén lépett hatályba. Azt megelőzően a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Szjt.) szabályozta e kérdést, amely még nem ismerte a vagyoni jogok teljes mértékű átszállásának lehetőségét. III. fejezete úgy rendelkezett, hogy „ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelezettsége és a munkáltató a munkaviszony tartalma alapján a mű felhasználására jogosult, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül, és a felhasználás joga az átadással száll át a munkáltatóra. A munkáltató ezt a jogát a munkaviszony tartalma által meghatározott körben szerzi meg, és csak működési körén belül gyakorolhatja. A szerző a művet e körön kívül is csak a munkáltató hozzájárulásával használhatja fel, de hozzájárulását a munkáltató csak alapos okból tagadhatja meg.”

 

A jelenlegi és a korábbi jogi szabályozás eltérése miatt a Javaslat indokolása négy szabályozandó esetet különböztet meg:

  • az Szjt. hatálybalépését, azaz 1999. szeptember 1-jét megelőzően, munkaviszonyban, jogutódlással megszűnt állami vállalatok keretén belül készített tervekhez kapcsolódó jogok,
  • a következő eset, melyet a Javaslat szabályozni kíván, az 1999. szeptember 1-jét megelőzően munkaviszonyban, a jogutód nélkül megszűnt állami tervezővállatoknál készített tervekhez fűződő szerzői vagyoni jogok
  • az 1999. szeptember 1-jét követően, munkaviszonyban, jogutódlással megszűnt munkáltató keretén belül készített tervekkel kapcsolatos jogok,
  • az 1999. szeptember 1-jét követően, munkaviszonyban, jogutód nélkül megszűnt munkáltató keretén belül készült tervekhez fűződő szerzői jogok.

 

A javaslat meghatározza továbbá a nemzeti tervvagyon körét, a nemzeti tervvagyon állami tulajdonba tartozó része tekintetében a tulajdonosi jogokat a Lechner Tudásközpont gyakorolná. A Lechner Tudásközpont által vezetett építészeti szerzői jogi nyilvántartást pedig az Étv. által szabályozott nyilvántartások között helyezné el, amelynek részletes szabályait miniszteri rendelet állapítaná meg. A javaslat foglalkozik továbbá az árva műnek minősülő építészeti alkotások felhasználásával, és épület helyreállítása esetén bevezetne egy új szabad felhasználású esetet is.

 

Minderről bővebben olvashatnak az Építési Hibák c. szakmai folyóiratunk decemberi számában!

 

forrás: parlement.hu, Építési Hibák