Pontosítás várható a tartós külszolgálatot érintő rendelkezésekben

Benyújtották a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz.

2016. június 13-án az Országgyűlés elfogadta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényt (Külszoltv.), amely 2016. június 23-án kihirdetésre került a Magyar Közlönyben. A törvény elfogadásával, s így a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát magában foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára. A törvény a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető rendelkezéseit is magában foglalja. Szerkezetileg kettős: önálló fejezettel szabályozza a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének (a továbbiakban: EU ÁK) működését is, melyre annak összetettségéből és kiemelt szerepéből fakadóan volt szükség. A törvény hatálybaléptetése nem egységesen történt, az ugyanis 2016. augusztus 1-jével hatályba lépett és személyi, illetve területi hatálya kiterjedt mindazon szabályozási tárgykörökre, melyek az EU ÁK működtetésének vonatkozásában relevánsak. Az EU ÁK-n kívül minden külképviselet tekintetében a törvény rendelkezései 2017. augusztus 1-jével lépnek hatályba.

A törvény jelen módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz, amely módosítások azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain. A cél megvalósítása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) kismértékű módosítását is szükségessé teszi.

Forrás: parlament.hu