Egy nemzetközi szinten is kiemelt kockázatú adózási kérdést, a transzferárral foglalkozom, amely nemzetközi szinten már jól ismert, míg Magyarországon mind a jogszabályi, mind a gyakorlati alkalmazás terén a piaci szereplők és az államigazgatási szféra számára egyaránt még kialakulófélben lévő területnek számít.
1 Bevezető
1/1 Előszó
1/2 Bevezetés
2 A transzferárazás jogi környezete és jelentősége adózási szempontból
2/1 A szokásos piaci ár elvének érvényesítése, a transzferárazás kategóriái, jelentősége
2/2 Nemzetközi iránymutatások és fórumok a transzferárazás terén
2/2.1 A transzferárazás nemzetközi jelentősége az OECD – BEPS projekt tükrében
2/2.2 Nemzetközi szervezetek, iránymutatások a transzferárazásban
2/2.3 A transzferárazás a hazai jogszabályokban
3 A kapcsolt vállalkozások transzferárazásból származó kötelezettségei
3/1 A kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettségének teljesítése
3/1.1 A kapcsolt vállalkozás meghatározása a jogszabályok alapján
3/1.1.1 Kapcsoltság az OECD Irányelvekben és a Modellegyezményben
3/1.1.2 A kapcsoltság meghatározása a hazai jogszabályokban
3/2 A kapcsolt vállalkozások transzferár-nyilvántartási kötelezettsége
3/2.1 A transzferár-nyilvántartás jelentősége
3/2.2 A transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek Kik azok a kapcsolt vállalkozások, akiknek transzferár nyilvántartást kell készíteniük?
3/2.3 Kinek nem kell transzferár-nyilvántartást készítenie?
3/2.4 Milyen ügyletekre nem kell nyilvántartást készíteni? Tárgyi mentesség: a kapcsolt ügylet alapján mentesül a vállalkozás a dokumentációs kötelezettség alól
3/2.5 A nyilvántartás elkészítésével kapcsolatos fontos elvárások, alapelvek
3/2.6 A választható nyilvántartási típusok 2016-ban
3/2.7 Várható új transzferár dokumentációs előírások
3/3 Társasági adóalap korrekció vagy a könyvviteli elszámolásokban történő kiigazítás a szokásos piaci ártól eltérő transzferár alkalmazás miatt
4 A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek
4/1 A hagyományos árképzési módszerek
4/1.1 Az összehasonlítható árak módszere
4/1.2 A viszonteladási árak módszere
4/1.3 A költség és jövedelem módszer
4/2 Az ügyleti nyereségen alapuló módszerek
4/2.1 Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer
4/2.2 A nyereségmegosztás módszer
4/3 Egyéb módszerek
5 Az összehasonlító elemzés, az összehasonlíthatóság problémái
5/1 A függetlenség és a különálló entitás megközelítésének elve
5/2 Az összehasonlító elemzés
5/2.1 A szokásos piaci árelvének általános iránymutatásai
5/2.2 A kapcsolt ügylet „feltérképezése”
5/2.3 A funkcionális elemzés
5/2.4 A ciklikusság problémája
5/2.5 A piac, a földrajzi régió figyelembe vétele
5/2.6 A veszteséges működés
5/2.7 Az állami beavatkozás hatása
5/2.8 A vámérték és a transzferár
5/2.9 A ténylegesen megvalósult ügylet elismerése
5/3 Az összehasonlító elemzés folyamata
5/3.1 Az összehasonlíthatóság problémái
5/3.2 Összevonhatóság
5/3.3 A tesztelt fél kiválasztása
5/4 Külső összehasonlító adatok keresése adatbázisból
5/4.1 Az adatbázisok alkalmazhatósága
5/4.1.1 Az adatbázis-alkalmazási problémák
5/4.2 A kvantitatív kutatás
5/4.3 A kvalitatív (manuális) elemzés
5/4.4 Az összehasonlíthatóság fokozása által indokolt kiigazítások elvégzése, a szokásos piaci ár(tartomány) meghatározása
6 A szokásos piaci ár megállapításával összefüggő jogintézmények, megállapodások – a szolgáltató adóhatóság
6/1 A szokásos piaci ár előzetes megállapítása (APA eljárás)
6/1.1 Az APA eljárás menete
6/1.2 A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások tapasztalatai
6/2 A kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választottbírósági eljárással kapcsolatos feladatellátás
7 Transzferár jogesetek
7/1 Transzferár-ellenőrzési tapasztalatok
7/2 Transzferár ellenőrzési jogesetek
