A GDP-t is megdobhatja a minimálbér jelentős növelése

Inkább kedvező hatásai lesznek makrogazdasági szempontból, ha megvalósul a tervezett 15 százalékos minimálbér-emelés, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése és a 4 százalékpontos járulékcsökkentés a jövő évben – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán . A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza kiemelte, hogy már tavaly és idén is a lakossági fogyasztás a GDP-növekedés húzóereje, és jövőre is így lesz. „A minimálbér kiugró növelése nélkül is a fogyasztás lenne a gazdasági növekedés legerősebb támasza 2017-ben is, a tervezett béremeléssel azonban még gyorsabb fogyasztásnövekedés várható, ami néhány tized százalékponttal fogja emelni a GDP-növekedést – hangsúlyozta a közgazdász. – A nemzetgazdasági béremelkedési ütem idén 7-8 százalék között mozog, s eddig azt vártam, hogy jövőre kissé lassul az ütem, a bejelentés nyomán viszont most már egyértelmű, hogy nem így lesz” – mondta Török Zoltán. Hozzátette, hogy a többi bérkategóriában megvan a vállalatok szabadsága a béremelés kérdésében, de bérfeszültséget okozna, hogy ha a magasabban képzett, nagyobb hozzáadott értéket termelő munkavállalók nem kapnának jelentős béremelést, ezért a minimálbérnél többet keresők is érdemi keresetnövekedésre számíthatnak. A minimálbér emelése húzóerő a többi bérkategóriában is, így a nemzetgazdasági béremelési ütem tíz százalékhoz közeli lesz, de egy számjegyű marad jövőre – prognosztizálta a közgazdász.

Török Zoltán azonban azt is kiemelte, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyek csődbe fognak menni a jelentős béremelési kényszer hatására – mint ahogy a 2011-es nagymértékű minimálbér-emelésnél is tapasztalhattuk –, és arra is lesz példa, hogy egy vállalat inkább a fekete- vagy a szürkegazdaságot választja. A szakértő szerint főleg a kis és közepes vállalatoknál, valamint a mikrovállalatoknál tarthatunk attól, hogy ez a nagymértékű költségnövekedés csődökhöz vezet. Ugyanakkor makrogazdasági szinten a béremelés a hatékonyság javulása felé mutat, azok a cégek, amelyek nem tudnak kellően hatékonyan működni, ki fognak rostálódni, de a jelenleg tapasztalható munkaerőhiány miatt az így felszabaduló munkaerő döntő része állást tud találni a versenyszférában más vállalatoknál.

„A közfoglalkoztatás kiszorító hatása is csökkenhet – folytatta Török Zoltán. – Sok cégvezetővel beszéltem, akik arra panaszkodnak, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres létszáma miatt nem találnak munkaerőt, hiszen a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között nincs nagy különbség, miközben egy minimálbéres állás sokkal megerőltetőbb, több időt vehet igénybe, mint a közfoglalkoztatotti” – fejtette ki. A Raiffeisen közgazdásza szerint a szétváló közfoglalkoztatott bér és a minimálbér miatt akár tízezrek is átkerülhetnek a versenyszférába, ez pedig kedvező hatással lesz a munkaerőpiacra.

Török Zoltán úgy véli, hogy a költségvetés alakulása miatt sem kell aggódni. A négy százalékpontos járulékcsökkentés csökkenti ugyan a büdzsé bevételi oldalát, de a költségvetés mostani állapota megengedi ezt. Úgy kalkulál, hogy a GDP-arányos költségvetési hiányt ez 0,6 százalékponttal dobhatja meg jövőre (a 2017-es hiánycél 2,4 százalék), ami nem túl magas ár a béremelésért és a tehercsökkentésért cserébe. Török Zoltán felhívta a figyelmet a 16 évvel ezelőtti jelentős minimálbér-emelés kedvezőtlen hatásaira is – akkor amellett, hogy növekedett a feketegazdaság, több munkavállalót négy- vagy hatórás állásba jelentettek át –, de a mostani makrogazdasági helyzet szerinte merőben elért az akkoritól, így a kockázatok kisebbek.

forrás: vg.hu